Képi világ:
Felső széle egyenes, oldala alul ívelten kiszélesedik, alja kerekített. A hátlap széle hiányos és repedezett. Az egyik legpuritánabb tarsolylemez. A veret szív alakú felső részének kettős spirál mintája és az alsó részen félkörívesen bemélyedő díszítés emberarcra emlékeztet. Felül és két oldalt csepp alakú rügyecskék bontják meg a perem ívét. A tarsoly függesztő szíját ékesíthették vele. A honfoglalás kori leletek között meglehetősen ritka emberábrázolásos veret szinte pontosan azonos párhuzamát Tuzsérról és Karosról is ismerjük. A szíjvég a jól ismert tarsolyrekonstrukciók során egyértelműen a tarsoly zárószerkezetéhez tartozott. Legközelebbi párhuzama a bodrogszerdahelyi temetőből került elő. A kisméretű, öntött ezüst csat, a kis szíjvéggel a tarsoly zárószerkezetéhez tartozhatott. Karikája ovális, kopott, deformált. Kis pajzsteste ötszögletű, a csatkarika felőli oldalán téglalap alakú áttörés található. Hátoldalán két nittszeg van. A csatocska a korszak tarsolylemezes sírjaiból rendszeresen előkerülő típus.

Használat:

Leltárba vette:
Katona József Múzeum, Kecskemét - tarsolylemez: 76.2.11.; veret: 76.21.10.; kisszíjvég:76.2.8.; csat:76.2.9.

Irodalom:
H. Tóth 1976, 177.; 179.