|


|
| |
Az első tarsolylemez, amely egy hazatérés kori
sírból előkerült.
|

Fotó: Hapák József, adatok:
A honfoglaló magyarság, 1996 Magyar Nemzeti Múzeum
|
Lelőhely:
Egykor Nyitra megye, Galgócz, ma Szlovákia, Hlohovec. Erdődy Ferenc
birtokán a Vágtól nem messze.
Meglelése:
1868 nyarán, árokásás alkalmával a munkások
lovassírra bukkantak. A megmentett leleteket ifj. Kubinyi Ferenc
mutatta meg Rómer Flórisnak, aki egyébként megsejtette e lemez valódi
rendeltetését: „..egy ezüst paizs alakú lemez, hasonló a huszár-tarsoly
födőjéhez, ez bőrre volt szegekkel és apró kampókkal erősítve".
Rómer később csatlakozott Lehocky Tivadar süvegdísznek tartott véleményéhez.
A leleteket Erdődy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
Anyaga:
Aranyozott ezüstlemez.
Mérete:
130x112 mm.
Műhelymunka:
A mintázat éles szerszámmal történő kirajzolása után a lemezt
szurokra helyezték, s a hátteret mélyebbre kalapálták. A szélére
ugyancsak ezüstből készült szalagkeretet illesztettek 23 ezüstszegecs
segítségével. Ezek a szegecsek erősítették a lemezt a rosszezüstből
készült hátlapra, s a bőrtarsoly fedelére is. A mintát alkotó palmettalevelek
szegélyét vésővel vonalkázták, a levelek és szárak erezetét pedig
poncolóvassal alakították ki. Az erezetet szemléltető vonalakat
kerek ponttal zárták le. A hátteret a mélyebbre kalapálása után
dúsan tűzaranyozták. A munka nagy ötvösgyakorlatról árulkodik.
|

Fotó: Hapák József, adatok:
A honfoglaló magyarság, 1996 Magyar Nemzeti Múzeum
|

Huszka József: A magyar turáni ornamentika története
|
Képi világ:
A galgóczi lemez mustrája végtelen hálóba szerkesztett palmettákból
áll. A hálót az alulról induló négy inda alkotja, amelyek egymásba
fonódása 9 rombusz alakú mezőt keretez. Ezek mindegyikét egy-egy
rövid száron ülő ötlevelű palmettacsokor tölti ki. Ugyanilyen
palmetta zárja középütt fölül a kompozíciót, a két felső sarokban
pedig egy-egy rövidebb levelű csokor helyezkedik el. Alul és oldalt
a szegély mellett 8 félpalmetta tölti ki a teret. Mintázata a
szolyvai lemezzel mutat rokonságot.
Használat:
Csak enyhe kopásnyomok figyelhetők meg. Az eredetileg
szintén tűzaranyozással fedett szegélykeretről az aranyozás a
használat során erősen megkopott.
Leltárba vette:
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - 42/1871.3.
Múzeumi
betekintő
Irodalom:
Rómer 1869, 1871; Hampel 1900, 533-535, 781-782; 1905, II, 456-458,
III, Taf. 338; Fettich 1935, 14-15, 9. kép; 1937, 77, LI-LIII.
t.; 1942, 13, taf. 9; 171. t.; Dienes 1967, 15; 1972, 60, 2-3.
t.; László 1970, 62-70, Fodor 1979, 66-67; 1975, 255, 67. kép;
1982, 301, Pl. XXXVI; 1994, 12, Fig.2.
|
|

Az 1913-ban készült Nyitra vármegye térképrészletén
megtalálható a tarsoly lelőhelye.
Forrás: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára
|
|
|
|
© A
honlapon szereplő, más alkotótól, illetve kiadványból származó
képek és leírások minden esetben a forrás és a szerző megjelölésével
kerültek a jelen oldalakra. Ezért kérem, hogy ezen oldalaknak
bármilyen további felhasználása esetén a szerzői jogok hatálya
alá tartozó rendelkezéseket minden esetben vegyék figyelembe.
|
|
|